A bevételed nem egyenlő a fizetéseddel

Jack Canfield egyik siker-alapelvének lényege a következő: felejtsd el azt a tévhitet, hogy a bevételed egyenlő a fizetéseddel.

Ez akkor jutott eszembe, amikor számba vettem azokat a dolgokat, amikhez a munkahelyemen így-úgy, “fű alatt” hozzáférek, mert rájöttem, hogy ezek a dolgok mind kiegészítő jövedelmet jelentenek egy-egy munkatársamnak, olyan embereknek, akik pontosan ugyanolyan lehetőségekkel járnak a világban, mint amilyenekkel én magam is.

Közülük van, aki grafológiai elemzéseket vállal, van, aki mellékállásban a szépségiparban is tevékenykedik, más koszorúkat készít, megint más a családi gazdaság termékeit árulja, többen értékesítenek MLM rendszerben (Avon, Oriflame, Tupperware).

Ők már felismerték Jack Canfield siker-alapelvét, miszerint nem kell megelégednünk azzal, hogy a bevételünk annyi, amennyi a számlánkra érkezik havonta a munkahelyünktől, és nem is lehet több – és őszintén jó látni, hogy nemcsak akartak, de tudtak is vállalkozni, tudtak lépéseket tenni afelé, hogy jobb, több jusson nekik.

Te tudod alkalmazni ezt a siker-alapelvet az anyagi helyzeted javítására?

Advertisements

A bevételed nem egyenlő a fizetéseddel” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szia Timi:) Azt szeretném megkérdezni, hogy te ajánlod ezt a könyvet, ugye? érdemes megvenni? Mármint A siker alapelvei címűt. Van még esetleg olyan könyv, amit szerinted mindenképp érdemes elolvasni? Köszönöm:)

    • Én ajánlom. Ugyan én könyvtárból olvastam, de már felírtam a kívánság-listámra, mert túl sok hasznos információ van benne, és jó lenne, ha ott lenne a polcomon, még akkor is, ha nagyon becsületes jegyzetet készítettem belőle. Drága, ellenben vaskos, átfogó, olvasmányos, érthető. A sikert nem mint kizárólag üzleti célt fogja fel, hanem egy olyan életet, aminek minden része rendben van, így igazából bárki életében alkalmazható, nemcsak azéban, aki egy multi vezérigazgatója szeretne lenni. Minden siker-alapelvhez van egy kis általános elmélet, ami jól érthetően elmagyarázza, hogy mit jelent az adott alapelv, hogyan segít neked konkrétan és hogyan kezdj hozzá az alkalmazásához. Ezen kívül nagyon sok “sikersztori” van benne, személyes beszámolók és az író tapasztalatai arról, hogy egy-egy ilyen szemléletbeli váltás hogyan segített. Van benne több gyakorlati feladat is, hogyan fogalmazd meg az életcélod, hogyan engedd el a sérelmeket, stb. A könyv végén van egy jó kis összefoglaló, hogy hogyan indulj el, melyik alapelveket, milyen sorrendben célszerű alkalmazni az életedben indulásképp. Egy picit azért érződik rajta a siker-orientált, gyakorlatias, férfias szemlélet, de szerintem nőknek is nagyon jól alkalmazható.

      Ami nagyon jól kiegészítheti ezt, azok Rhonda Byrne könyvei, én a Titkot és az Erőt olvastam. Ez lágyabb, nőiesebb, spirituálisabb megközelítésű, és a vonzás törvényével foglalkozik, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti számomra, hogy pozitív hozzáállással pozitív dolgokat vonzunk az életünkbe. Ebben is vannak gyakorlati feladatok, sikersztorik és szemléletformáló magyarázatok. Ezeket a könyveket inkább könyvtári kölcsönzésre javaslom, és legyen kéznél egy jegyzetfüzet, amibe kiírod a hasznos gyakorlatokat.

      Alapvetően azt tudom mondani, hogy miután letettem Jack Canfield könyvét, úgy éreztem, hogy a mindenit, én is lehetek sikeres, méghozzá nem kell cserébe lemondanom az álmaimról, és már tudom is, hol kezdjem! (Utána indítottam el a Kincsesfüzetet, mert gyökeresen megváltoztatta a hozzáállásomat, hogy írásból megélni csak egy gyerekkori ábránd, amit időpocsékolás dédelgetni – helyette úgy éreztem és érzem, hogy tudom, mi a cél, és a legjobb úton elindultam felé, hogy megvalósuljon.) Rhonda Byrne könyvei után pedig azt éreztem, hogy awww, a világ csodálatos hely, és már tudom, hogyan szemlélhetném a dolgokat pozitívabban.

      Nekem személy szerint még nagyon a szívemhez nőtt Gretchen Rubin Boldogságterve, ami nem általános alapelveket fogalmaz meg, hanem az írónő saját tapasztalatait, hétköznapi kis történeteit egy olyan időszakból, aminek a kezdetén felismerte, hogy attól még, hogy alapvetően jó élete van és boldog, még sok hétköznapi apróság van, amikre figyelni tudna, hogy még jobban érezze magát a bőrében és az életében. Szórakoztató olvasmány, és talán épp azért, mert a saját kis hétköznapjait írja le, az embernek könnyebben eszébe jut róla, hogy a saját hétköznapjaiban mit tehetne. Szerettem még Eckhart Tolle: A most hatalma című könyvét, és meglepő módon Cesar Millan: A csodálatos kutyadoki című könyvét, amik segítettek kicsit átértékelni azt, hogy hogyan kapaszkodunk a múltbéli dolgokra vagy terheljük magunkat a jövőbeli dolgokkal, elvárásokkal. Tim Ferris: 4 órás munkahét című könyve pedig kicsit átértékelte a munkához való hozzáállásomat, és segített elkezdeni hinni benne, hogy érdemes a jövőnket olyan tevékenységre alapoznunk, amit szeretünk, bár ez inkább érdekesség volt a számomra, mert Tim Ferris egy számomra ijesztően merész életszemléletet képvisel – nem hogy arra bíztat, hogy lépjek ki a komfortzónámból, hanem fényévekre akar repíteni tőle. 😛

      Összességében azt mondom, Jack Canfield: A siker alapelvei, és Rhonda Byrne: A Titok c. két könyvvel indíts.

      Huh, jó hosszú hozzászólás lett, remélem, nem gond. 😉

  2. Ez érdekes. HA azt nézzük, hostessként is ilyennek számít a promóter póló (itthonra tökéletes), reklámpapírok (csak egy logó van rajta, jegyzetelésre ugyanúgy jó), és a szuper tollak mind mind a mienk 😀

    • Itt igazából azokra a dolgokra gondoltam, amikért én pénzt adok, de hozzám hasonló átlagos irodai munkások növelni tudják vele a fizetésüket. De igen, az is nagyon fontos, hogy megbecsüljük azt, amiért nem kell pénzt adnunk, hanem csak úgy kapjuk őket azért, mert szerencsések vagyunk.

  3. Már 2006 óta egyéni vállalkozó vagyok főállás mellett. Persze vannak időszakok, amikor munkanélkülivé válok, és ilyenkor szüneteltetem, vagy megszüntetem, aztán újraindítom (mint most is), mert időszakos bevételeim vannak belőle (pályázatírás, projektmenedzsment, programszervezés). Mindenképpen jó, ha ilyen gondolkodása van az embernek, csak Én már figyelek arra is, hogy ne legyek folyamatosan túlterhelve, mert vannak időszakok, amikor túlvállalja az ember magát, megörül a megbízásoknak, aztán menet közben derül ki, hogy a fő állás mellett nehezen, pontatlanul tud teljesíteni, fáradttá válik, megsínyli Ő maga is és a családja is a sok-sok munkát. Az „ARANYKÖZÉPÚT” itt is jó, mint a legtöbbször mindenben!
    Én még azt a bevételt is fontosnak tartom, ami nem pénz formájában jön, mert ez is segíti, könnyíti az életedet, nem kell kiadni érte pénzt magunktól, mert meg van a munkádon keresztül.
    Hogy mire gondolok? Például vannak munkahelyek, ahol eszközöket kapsz a munkádhoz: telefon, laptop, fényképezőgép (Én a munkahelyi fényképezőgépet használom a fotózásaimhoz), vagy használhatod saját dolgaidra a munkahelyed eszközeit: nyomtató, lamináló, irodaszerek stb., vagy egy-egy programszervezés után megmaradt anyagok egy részét megkapod csak úgy (kézműves anyagok, kellékek, vagy élelmiszer alapanyagok, finom, el nem fogyott ételek – ezeket mindig szétosztjuk a szervezők és az önkéntesek között).
    De ideszámítom azt is, hogy a pluszmunkából kifolyólag megismerkedhetsz olyan emberekkel, akik megint csak csökkenthetik a költségeidet. Például: meghívást kapsz tőlük egy-egy jó programra: túrázás, horgászás, művésztábor stb., ahol az esetleges szállásodat, vagy az ellátást a meghívó biztosítja, ha már meghívott :), úgyhogy ezzel a megtakarítással is pénzt kereshetsz magadnak.

    Ezeket szerintem érdemes értékelni a konkrét pénz mellett. (Bocs, a hosszú HSZ-ért)

    • Nagyon örülök a hosszú hozzászólásoknak! ^^
      És köszönöm, hogy megosztod a tapasztalataid! A vállalkozás egyelőre még idegen világ a számomra, de remélem, hogy idővel én is megtanulok majd több lábon állni.

  4. Nagyon aktuális számomra ez a bejegyzés, egyre többször gondolkodom mostanában azon, hogy úgy-de-úgy szeretnék több lábon állni, a magam ura lenni valamiben, amit még szeretek is. Csak valahogy nem látom, hogy miben tudnék én pluszt nyújtani ebben az amúgy is nagyon sok választási lehetőséggel teli világban, és nem is vagyok különösebben tehetséges semmiben (optimistán fogalmazva még nem találtam meg:). Van valami ötleted, hogy induljak el? (nyilván, nem üzleti ötlet:))

  5. Visszajelzés: Gondolat-nagytakarítás – Akarom, nem akarom « Kincsesfüzet

  6. Visszajelzés: Siker vagy csirke farhát? | Kincsesfüzet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s