Hogyan írjunk regényt – a hópihe-metódus

Ahogy ígértem, hozok írási technikákkal foglalkozó cikkeket a blogra. Mindjárt egy nagy falattal kezdeném, Randy Ingermanson hópihe-metódusával, ami egy hosszabb lélegzetű mű igényes megtervezéséhez a legjobb eszköznek bizonyult azok közül, amikkel próbálkoztam. A regényíráson túl is számos tapasztalatot le lehet vonni belőle, de ezekről fogok írni később, egy (vagy több) külön cikkben.

Az alábbi cikk eredetileg a Töviskapu Magazinban jelent meg.

Hogyan írjunk regényt? – A hópihe-metódus

Randy Ingermanson szoftvertervező mérnökként dolgozott, mielőtt regényíró lett belőle. A programozói tapasztalatait felhasználva alkotta meg a „hópihe-metódust”, aminek segítségével regényeit írja, és ami sok más írónak is segített már.

A hópihe-metódus nem más, mint egy módszer arra, hogy meglévő regény-ötletünket szervezett formában vethessük papírra.

Miért fontos a tervezés?
„Regényt írni könnyű. Jó regényt írni nehéz.” – írja Randy Hogyan írjunk regényt: A hópihe-metódus c. cikkében. Ahhoz, hogy jó regényt írjunk, elengedhetetlen a tervezés, hiszen kreatív gondolkodásunk, az ihletet követő alkotókedvünk gyakran hagy nagy logikai bakikat, következetlenségeket, lyukakat a történetben. Megtehetjük az első regényváltozat megírása előtt és után is, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal gyorsabb és jobb eredményhez is vezet, ha még az írás előtt elvégezzük a tervezési feladatokat.

A tervezésre számtalan módszert kínál a szakirodalom. Randy nem ígéri, hogy a hópihe-metódus lesz az a tökéletes módszer, amely beválik a számunkra, hiszen ahány író, ahány kreatív elme, annyiféle gondolkodásmód, és mindenkinek fel kell fedeznie, melyik módszer segít neki leginkább, hogy keretbe foglalja és szervezetté tegye a kreativitását.

Mi az a hópihe-metódus?
Ahogy már írtam, Randy Ingermanson programozóként dolgozott, a hópihe-metódushoz az ihletet pedig a Koch-féle hópehelyből merítette. A linkelt oldalon láthatjuk, hogyan készül a hópihe: egy egészen egyszerű alakzatból indulunk ki, majd egyszerű szabályok alapján építkezünk rá. Ahópihe-metódus szerint pontosan így építünk fel egy regényt is.

Ennek a munkának egy része természetesen kreatív munka, amelyre nem terjed ki a metódus, azonban az írói munkának hatalmas és elengedhetetlen része nem más, mint a kreativitás megszervezése, hogy a szervezett munka eredménye jól strukturált, erős regény legyen.

Még mielőtt írni kezdenénk
A legtöbb írónak már él a fejében egy körülbelüli kép a megírandó regényről, még mielőtt elkezdené az írást. Ötletel, ábrándozik, jegyzeteket firkál, hallani kezdi a karakterek hangjait, olvas, kutakodik a témában. Megfogalmazza a regény témáját, mondanivalóját, hozzávetőleges elképzelése van a cselekményről. – A hópihe-metódus ezt a kiinduló állapotot feltételezi. A bennünk élő képnek nem kell tökéletesnek vagy jól kidolgozottnak lennie, de valamiféle képpel már rendelkeznünk kell, hogy nekiláthassunk a munkának.

A hópihe-metódus nem az írás folyamatának része, hanem azt előzi meg, előkészíti azt, méghozzá úgy, hogy segít összeállítani egy úgynevezett „tervezői dokumentumot” vagy „írói dokumentumot”. Ennek megalkotásával sikerül betömnünk azokat a lyukakat, amelyeket csapongó kreativitásunk hagyna a történetben, és később mankóul szolgál az írás folyamatában.

Az írói dokumentum összeállítása nem kevés idő (Randy becslése szerint 100 óra), de segítségével megelőzhetjük, hogy egy több száz oldalas kézirat papírra vetése után döbbenjünk rá, hogy alapjaiban újra kell gondolnunk vagy épp a legszívesebben a papírkosárba dobnánk az egész munkát. Az írói dokumentum létrehozásakor folyamatosan kristályosodik ki a történet logikája, a történet, a karakterek, a környezet, a világ, a cselekmény mind egymásra hatva fejlődnek, így végül támadhatatlan szerves egységet fognak alkotni – vagy ha mégsem, még időben rájövünk, hogy a történetünk nem érdemes a megírásra, és így minimalizálhatjuk az ablakon kidobott időt.

Lássuk tehát Randy Ingermanson tízlépéses hópihe-metódusát az írói dokumentum összeállítására!

A tervezés tíz lépése

1. lépés: Fordíts egy órát arra, hogy egy mondatban összefoglalod a regényedet. Ez a mondat lesz az, ami 10 perc alatt eladhatja a regényedet, és ami magában foglalja a „nagy képet”. (Ez felel meg a hópehely kezdő háromszögének.) Pl.: „Egy elvetemült fizikus visszautazik az időben, hogy megölje Pál apostolt.” (Ez Randy első regényének egy mondatos összefoglalója.)

Ez lesz a reklámmondatod, így hozd ki belőle a legtöbbet, amit csak tudsz!

Néhány tipp:

Minél rövidebb, annál jobb. Próbálj 15 szónál kevesebbet írni.
Ne írj neveket! A „nyomorékká vált artista művész” hatásosabb, mint ha azt írod, hogy Jane Doe.
Kösd össze a nagy képet a személyes képpel. Melyik karakter veszítheti a legtöbbet? És mit akar nyerni?
Olvasd el a New York Times bestseller listájának egy mondatos ajánlóit, és tanulj belőlük! Egy mondatos összefoglalót írni egy külön művészeti ág.

2. lépés: Szánj még egy órát arra, hogy ezt az egy mondatot kibontsd egy egész bekezdéssé, ami leírja a történet körülményeit, főbb tragikus fordulatait, és a regény végét. Ez alkotja a hópehely második szintjét. Randy a következőt javasolja a regény felépítéséhez: 3 csapás és 1 megoldás (a csapások fedik le a regény első három negyedét, és az utolsó negyedet a megoldás). Az első csapás még érkezhet kívülről, de a második és harmadik csapás jó, ha abban gyökerezik, hogy a főhős megpróbálja megoldani a problémát, miközben minden egyre rosszabbul alakul.

Az egy bekezdéses összefoglalódat öt mondatból építsd fel: egy mondat a háttér bemutatására, egy-egy mondat a tragikus fordulatokról, és végül egy mondat a befejezésnek. (Ne csodáld, ha úgy hangzik, mintha fülszöveg lenne – hiszen az is, vagy legalábbis felhasználhatod hozzá később.)

3. lépés: Az első két pont segített nagy vonalakban áttekintened a történetedet. Most ugyanezt kell tenned a szereplőiddel és az ő útjukkal a történet során. A karakterek a legfontosabb részei a történetnek, ezért a tervezésükbe fektetett idő sokszorosan megtérül.

Minden főbb karakteredre szánj egy órát, és írj róluk egy-egy oldalas összefoglalót, amely tartalmazza a következőket:

  • a karakter neve
    egy mondatos összefoglaló a karakter útjáról a történetben
    a karakter motivációja (mit akar elérni elviekben?)
    a karakter célja (mit akar elérni konkrétan?)
    a karakter konfliktusa (mi akadályozza őt a céljai elérésében?)
    a karakter beteljesülése (mit tanul, hogyan változik meg?
    egy bekezdéses összefoglaló a karakter útjáról a történet során
  • Fontos, hogy ha úgy érzed, szívesen visszatérnél az egy mondatos/egy bekezdéses összefoglalódhoz és kijavítanál dolgokat, hát tedd meg! Ez egy pozitív jelenség, ami azt jelenti, hogy a karakterektől megtudtál valamit a történetről, amiről addig nem volt tudomásod. Ez a későbbiekre is vonatkozik: bármikor visszatérhetsz a korábban leírtakhoz és javíthatod őket, így fejlődik egységesen a történet logikája. Sose sajnáld rá a fáradságot: jobb 4 oldal után megtenni ezt, mint 400 oldal után.

    Szintén fontos, hogy ne aggódj, ha tökéletlennek érzed ezeket az első vázlatokat. Nem kell tökéletesnek lenniük, hiszen még csak a tervezés elején jársz, és ahogy haladsz, egyre többet fogsz megtudni a történetedről.

    4. lépés: Ez az a szint, ahol meg kell születnie az ötletnek, hogyan fog felépülni nagy vonalakban a történet. Egy-két napot, legfeljebb egy hetet kell eltöltened ezzel, de ha az alapötleted hibás és a történeted mégsem érdemes rá, hogy megírd, itt valószínűleg rá fogsz jönni, alig több, mint egy hét munka után, megelőzve azt, hogy több száz oldal és több száz óra munka után döbbenj rá ugyanerre.

    Tehát vedd elő ismét a 2. pontban írt összefoglalót, és szánj rá néhány órát, hogy tovább gyarapítsd a történetet. Minden mondatból írj egy-egy bekezdést. Valamennyi bekezdés egy tragikus fordulattal végződjön, kivéve az utolsót, amely a könyv végkifejletét mutatja be. Élvezetes munka, és végül kapsz egy egész tűrhető egy oldalas vázlatot a történetedről.

    5. lépés: Szánj rá egy vagy két napot, hogy a főbb szereplőidről írj egy-egy oldalas, a többi szereplődről fél-fél oldalas leírást. Ez a karakter szinopszis a történetet meséli el az adott karakterszemszögéből. Ahogy mindig, nyugodtan térj vissza a korábban megírtakhoz, amikor valami érdekes dolgot tanultál a karaktereidtől.

    6. lépés: Van egy tömör történeted és megvannak az egyes cselekményszálaid karakterenként. Ezután bontsd ki a 4. pontban írt egy oldalas összefoglalódat 4 oldalas szinopszissá. Tulajdonképpen az egyes bekezdéseket kell nagyjából egy oldalasra gyarapítanod. Itt kezd majd kirajzolódni előtted a történet magasabb szintű logikája. Fontos stratégiai döntéseket kell hoznod, és biztosan vissza akarsz majd térni a korábbi részekhez, hogy helyre tegyél olyan dolgokat, amiknek a magyarázata csak most világosodott meg előtted.

    7. lépés: Szánj rá még egy hetet, hogy a karakterleírásaidat kiforrott jellemekké fejleszd, részletezve mindent, amit tudni lehet a szereplőkről (születési idő, leírás, előélet, motiváció, célok, stb.). A legfontosabb, hogy leírd, milyen változáson megy keresztül a szereplőd a regény végére. Ebben a lépésben a 3. pontban leírtakat fejleszted tovább, és biztosan visszatérsz majd átírni a korábbiakat, ahogy a karakterek életre kelnek és sértetten faggatni kezdenek téged a történetről. Ez jó dolog: a jó történetek karakter-vezéreltek, úgyhogy hagyd, hogy a karaktereid vezessenek. Szánj erre a lépésre elegendő időt, akár egy hónapot is, ha szükséges – megtérül.

    Ha eddig eljutottál, készen állsz rá, hogy írj egy ajánlást a regényedhez és megpróbáld eladni. Hát tedd meg.

    8. lépés: Mielőtt nekilátnál az írás folyamatának, még néhány dolgot meg kell tenned, hogy a végeredmény ne egy kaotikus első változat legyen. Vedd elő ismét a 6. lépésben írt 4 oldalas összefoglalót, és ez alapján állítsd össze a jelenetek listáját, amikből összeáll majd a regényed. Ehhez használj táblázatkezelőt (pl. Excel): minden jelenetnek feleltess meg egy sort (az első oszlopban sorold fel a jeleneteket), a második oszlopban jelöld, melyik karakter szemszögéből játszódik a történet, egy következő (széles) oszlopban írd le, mi történik a jelenetben, és ha igazán elegáns akarsz lenni, egy újabb oszlopban felsorolhatod, hány oldalasra tervezed a jelenetet.

    Randy leírja, hogy az ő táblázatai nagyjából 100 sort tartalmaznak.

    A táblázatkezelő segíteni fog, hogy áttekinthesd a teljes történetet, könnyen át tudod rendezni a jeleneteket, és könnyen elemezhetővé teszi a történetet. Akár egy hétbe is beletelhet összeállítani egy jó táblázatot. Ha végeztél, egy újabb oszlopban felveheted a fejezetszámokat, fejezetekbe oszthatod a jeleneteket.

    9. lépés: (opcionális) Térj vissza a szövegszerkesztődhöz, és írj egy narratív leírást a történetről. A táblázat minden sorához írj egy több bekezdéses leírást az adott jelenetről, szúrj be párbeszédeket, vázold fel a jelenetben rejlő alapvető konfliktust. Ha a jelenet nem tartalmaz konfliktust, adj hozzá egyet, vagy pedig húzd ki a jelenetet.

    Írj fejezetenként egy-két oldalt, minden fejezetet új oldalon kezdve, majd nyomtasd ki és fűzd le egy mappába, így az egyes fejezetek könnyen felcserélhetők maradnak. Ez nagyjából egy hetet vesz igénybe, és az eredmény egy kb. 50 oldalas dokumentum lesz, amelyet mindig kéznél tarthatsz, hogy minden kapcsolódó ötletedet feljegyezhesd a margójára. Gondolhatsz erre úgy, mint a kézirat legelső változatára – hát nem fantasztikus érzés arra gondolni, hogy egy hét alatt összeállítottál egy első kéziratot?

    10. lépés: Elérkeztél ahhoz a ponthoz, ahol nekiülhetsz megírni a regényt. Csodálkozni fogsz, milyen könnyedén szalad ki az ujjaid közül a regény. Persze ez még nem azt jelenti, hogy már nincs semmiféle kreatív munkád a történettel: rengeteg apró logikai kérdést kell megoldanod, de sokkal élvezetesebb és könnyebb úgy, ha az alapvető struktúra már megvan, és a stratégiai döntések meghozatalának gondját már levette a válladról az írói dokumentum.

    Az első változat fele táján még érdemes visszatérni kijavítani az írói dokumentum hibáit – bizony, a tervezői dokumentum nem tökéletes, és nem is kőbe vésett dolog, hanem egy élő és változó segítség ahhoz, hogy megírd a regényed. Ha jól dolgoztál, az első változat elkészültével már nevetni fogsz az amatőr, bóvli írói dokumentumodon – és megdöbbensz, mennyire elmélyült a történet.

    Ennyi az egész.
    Ez volt a hópihe-metódus. Ahogy a segítségével előállított dokumentum, úgy ez sem kőbe vésett stratégia. Lehet, hogy ez lesz az, ami működik a számodra és segít megírni a regényed, de az is lehet, hogy nem. Ha ez a te módszered, akkor is kísérletezz vele bátran, alakítsd a saját képedre.

    És ha működik, írj egy e-mailt Randynek, örülni fog neked.

    Forrás: Randy Ingermanson – How to Write a Novel: The Snowflake Method

    Reklámok

    Hogyan írjunk regényt – a hópihe-metódus” bejegyzéshez ozzászólás

    1. Visszajelzés: Stephen King: Az írásról « Kincsesfüzet

    2. Visszajelzés: Fél éves a Kincsesfüzet « Kincsesfüzet

    3. Nekünk irodalom szemináriumon kellett a kötelező olvasmányokról egy 10 mondatos és egy 1 mondatos összefoglalót írni, ait aztán mindenki elmondott óra elején. Tíz mondatot összehozni nem olyan nehéz, de az egymondatos összefoglaló…hú. Érdekes volt viszont azt látni, hogy ki melyik aspektusát fogta meg egy-egy műnek, sosem volt két egyforma. Az egymondatos leírás ezért szerintem arra is jó, hogy rájöjj, mi az az üzenet, amit közvetíteni szeretnél (persze, az olvasó úgyis hozzáteszi a saját értelmezését is). Írtad máshol, hogy vannak kezdeményeid, volt olyan regény,amit befejeztél? (Vagy legalábbis nagyon közel vagy hozzá?)

      • A 8. pontig jutottam el egy történettel, amit nagyon szeretek, a 9. pontot a történet első részén végigvittem. Ezen néhány éve dolgozom, de úgy érzem, van bennem valami nagyon komoly tudat alatti gát, ami visszatart a regényírástól. Erről érdemes lenne egyszer hosszabban írnom: kamaszkoromban, 16 éves koromra megírtam két regényt, sokat házaltam vele kiadóknál, még bíztató visszajelzéseket is kaptam, de a sok reménykedés ellenére sem lett eredmény, és ez szerintem elég mély nyomokat hagyott bennem. Minden esetre van ez a csőre töltött történetem :), meg szintén a 8. pontig kidolgoztam egy vázlatot egy történethez, amit novemberben meg is írtam a NaNoWriMo keretében (https://kincsesfuzet.wordpress.com/2012/10/30/novemberi-regenyiro-kihivas-vagj-bele/) – nagy dolog, hogy befejeztem, de leginkább egy kaotikus első kézirat, és a történet sem igazán arra hivatott, hogy nekilássak újra és kidolgozzam.

        • Szívből kívánom, hogy eljuss odáig, hogy megjelenjen, amit szeretnél! Jó látni, hogy ennyire tudatosan foglalkozol az írással, érezni, hogy mennyire szereted 🙂 Én hiszek abban, hogy semmi sem történik véletlen, lehet, hogy valaminek nem tudjuk az okát most (vagy sosem fogjuk megtudni), de hatással van a később történő dolgokra. Sok sikert!

    4. Visszajelzés: Hogyan írjak regényt? – Munkamódszert keresek | Kincsesfüzet

    5. Visszajelzés: Bármelyik könyv cselekménye: valaki keres valamit | Kincsesfüzet

    6. Üdvözlök mindenkit! Burai Valéria vagyok. Én az eddigi életem történetét tervezem megírni fikciókkal tarkítva. Nagyon szépen köszönöm, hogy tanácsokkal látnak el, mert ez igen sokat segít az első mondatok megírásában. Bízom benne, hogy mindannyian, akik erre az oldalra látogatunk, valamikor meglátjuk a regényünket a könyvesboltok polcain. Minden jót kívánok!

    7. Visszajelzés: NaNoWriMo – Így készülj fel az utolsó pillanatban! | Kincsesfüzet

    8. Visszajelzés: Hópihe-módszer/metódus/anyám-kínja | Értékelő karcok

    Vélemény, hozzászólás?

    Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

    WordPress.com Logo

    Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

    Twitter kép

    Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

    Facebook kép

    Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

    Google+ kép

    Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

    Kapcsolódás: %s