Meditáció kezdőknek, lépésről lépésre – 3. rész

Elhoztam a meditációs sorozatom utolsó részét. A korábbi részekben alaposan előkészültünk a relaxációhoz, most már tényleg ideje belevágnunk.

A gyakorlatot alapvetően három részre tudjuk bontani: eljutás a meditációs szintre, meditáció és visszatérés az éber tudatállapotba. Ahogy már említettem, én a gazdag vizualizációval kísért meditációs technikát tanultam, ezért arról is fogok beszélni. Ennek lényege, hogy aktívan bevonjuk a képzeletünket és gondolatban megjelenítünk olyan képeket, érzeteket, érzelmeket, amelyek segítik a meditációnkat.

Eljutni a meditációs szintre

Én kezdetnek mindenképp egy tízről egyre visszaszámláló módszert javaslok. Az agykontroll könyvben százról egyre módszert írnak le, amit én ijesztően monotonnak tartok, persze előfordulhat, hogy másnak ez működik. A gyakorlott agykontrollosok háromról egyre módszerrel jutnak el a szintjükre, de ennek megtanulása is tízről egyre módszerrel történik.

Fontos tisztázni, hogy ez nem egyszerű visszaszámlálás. Gondoljunk úgy a számokra, mint egyes szintekre, amelyek fokozatosan elvezetnek minket az éber, kifelé figyelő állapotból az elmerült, befelé figyelő állapotba.

A testi ellazulást és a lelki elmerülést sokféle vizualizációs képzelet-játékkal segíthetjük. Miközben mély, egyenletes, nyugodt lélegzeteket veszünk, elképzelhetjük, hogy fényt lélegzünk be, és a kilégzéssel porként távozik a testünkből a fáradtság és a stressz. Elképzelhetjük, hogy a nyugalom úgy árad végig a testünkön, mintha jólesően hűvös vízként vagy langyos mézként folyna végig a testünkön, a fejünk búbjától egészen a lábunk hegyéig. Elképzelhetjük, hogy a fénylő energia átmossa agyunk redőit és izmainkat is, megszabadítva a rossz érzésektől és nyugalommal, erővel tölt el. Ráirányíthatjuk figyelmünket testünk egyes részeire, és érezhetjük, hogy könnyű, jó érzés önti el őket – ezt képzelhetjük hűvösségnek, melegnek, folyadéknak, fénynek, ahogy a legkellemesebb.

Ezekkel a vizualizációs gyakorlatokkal könnyíthetjük meg az elmerülést, miközben lassan, türelmesen számolunk vissza tíztől egyig. Minden szintnél álljunk meg egy kicsit, lélegezzünk mélyen, nyugodtan ki és be. Mondjuk ki magunkban a szint számát, és hozzátehetjük, hogy “egyre mélyebben”.

Meditáció a szintünkön

A meditáció célja és tartalma sokféle lehet. Meditálhatunk azért, hogy kikapcsolódjunk, megnyugodjunk, feltöltődjünk. Kereshetünk választ valamilyen kérdésre, vagy épp kitűzött céljainkat erősíthetjük meg alfa tudatszinten is. Persze mindezt kombinálhatjuk is. Én általában feltöltődéssel indítok, majd konkrét célokra koncentrálok, végül pedig általános pozitív megerősítéseket mondok.

Az, hogy milyen tartalommal töltjük meg meditációnkat, csak rajtunk múlik. De akármit is választunk, tovább fokozhatjuk a hatást, ha bevetjük a képzeletünket.

Ha fel szeretnénk töltődni, képzeljük el, hogy egy gyönyörű, tökéletesen nyugodt helyen vagyunk. Lássuk a környezetünket, halljuk a bennünket körülvevő hangokat, érezzük a bőrünkön a levegő hőmérsékletét, a szelet. Hagyjuk, hogy eltöltse a lelkünket az öröm, a könnyedség. Érezzük, ahogy a testünk is megkönnyebbül, ellazul és feltöltődik. Figyeljük a légzésünket, figyeljünk saját testünkre.

Ha céljainkra koncentrálunk, képzeljük el azt a csodás állapotot, hogy célunk már megvalósult. Éljük át az eseményeket, képzeljük el a gratulációkat, amiket kapunk, halljuk a hangokat, érezzük az öleléseket, járjon át minket a sikerélmény. A célhoz vezető lépésekkel nem most kell foglalkoznunk, most csak a lehető legegyértelműbben meg kell üzennünk tudatalattinknak: hiszünk a sikerben, elvárjuk, képesek vagyunk rá és el fogjuk érni.

A pozitív megerősítésekről már írtam korábban. Ezek kapcsolódhatnak céljainkhoz, vagy lehetnek általános megerősítések. Ezeket belső hangunkkal önthetjük szóba, de ahol lehet, képzeletünkkel is kísérhetjük.

Ha egy konkrét kérdésre keresünk választ, csak tegyük fel a kérdést, majd hagyjuk gondolatainkat szabadon áramlani. Ne kapaszkodjunk egyes gondolatokba, ne ragadjuk meg őket, csak hagyjuk felvetődni és tovafolyni. Egy másik módszer, ha elképzeljük tudatalattinkat, emberi formát adva neki, és mint egy beszélgetőpartnernek, feltesszük neki a kérdést és várjuk a válaszát.

Ezen kívül sokféle meditációs gyakorlat létezik. Érdemes keresgélnünk ezek között, de saját meditációs gyakorlatokat is kitalálhatunk. Az egyik legfelemelőbb élményem volt, amikor elképzeltem, hogy a bőrömtől befelé haladva képzeletbeli utazást teszek a testem belsejébe, egészen a molekulákig, amik alkotnak. Ehhez hasonló képzeleti játékokat bárki ki tud találni, és segítenek elvonatkoztatni jelen problémáinktól, aggodalmainktól, ami felemelő és pihentető érzéssel ajándékoz meg minket.

Visszatérés éber állapotba

Bármikor dönthetünk úgy, hogy végére értünk a meditációnknak, szeretnénk visszatérni az éber tudatállapotba. Ahogy az elmerülést, ezt is fokozatosan a legjobb megtennünk.

A visszaszámláláshoz hasonlóan ezt a folyamatot is kövessük belső narrációval. Lassan, nyugodtan számoljunk egytől ötig, elképzelve, hogy kifelé, felfelé tartunk. Az egyes és a hármas számnál ismételjük el: “mire az ötös számhoz érek és kinyitom a szemem, jól és tökéletesen egészségesnek fogom érezni magam, jobban, mint korábban”.

Amikor az ötös számhoz érünk, nyissuk ki a szemünket, ismételjük el, hogy “jól és tökéletesen egészségesnek érzem magam, jobban, mint korábban”, mosolyogjunk és nyújtózzunk, mint egy jóleső szundítás után.

Reklámok

Meditáció kezdőknek, lépésről lépésre – 3. rész” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Na, örülök, hogy megírtad az utolsó cikket is, már nagyon vártam. 🙂

    Hmm nekem ezzel a vizualizációval – mármint az elején, a szintre eljutáskor – az a problémám, hogy egyszerűen elfelejtem. Tudom, hogy ez így nevetségesen hangzik, de van, hogy csak ötnél jut eszembe, hogy basszus, már megint “csak” számolok, de nem képzeltem el, hogy mit hogyan lélegzek ki meg be, és merre is kéne néznem stb. Az normális, ha valakinek ez nem természetes?
    Te hogy csináltad az elején? Magadtól jött, hogy elképzeled ezeket, vagy mindig előtte átgondoltad, hogy “igen, akkor most látom majd magam előtt, ahogy távozik belőlem a stressz meg mindenféle, és nem felejtek el kicsit felfelé nézni”? Mert persze ha később jövök rá a “mulasztásra”, akkor nagyon könnyen kizökkenek még azelőtt, hogy egyáltalán eljutottam volna valahová. Ez normális? :S

    Utána már persze nincs gond; ha már csak a képzeletet kell használni, és nem egyszerre számolni-relaxálni-képzelegni, úgy megy. Szerintem csak túl sok dologra próbálok egyszerre figyelni. Más is járt már így?

    • A vizualizáció csak egy módszer, ami arra hivatott, hogy segítsen. Nem szentírás – ha te úgy tapasztalod, hogy nem segít vagy megvagy nélküle, ne érezd kötelezőnek!

      Ha az agyad minél több területét bevonod (látás, hallás, tapintás, szavak, logika, érzelmek), amellett, hogy hatásosabban tudsz üzenni a tudatalattidnak, elvileg kisebb az esélye az elkalandozásnak is. Ez hivatott megelőzni azt a fajta “elmerülést”, hogy “tíz – azta, de kényelmetlen ez a szék – kilenc – vajon kikapcsoltam a sütőt? – nyolc – meg kellene enni azt a joghurtot a hűtőből – hét – mikor is voltunk utoljára bevásárolni? – hat – le kellene vinni a szemetet – …” De az sem jobb, ha úgy folyik a dolog, hogy “tíz – miről is volt szó a vizualizálásnál? – kilenc – valami vizes dolog volt – nyolc – basszus, hogy is néz ki egy vízesés? – hét – a fenébe, a hangját elfelejtettem – hat – működik ez egyáltalán? – …” – Remélem, érted, mire akarok kilyukadni.

      Ha nem jön be a vizualizáció, ne vizualizálj. Ha a puszta számolás az, ami segít elvonatkoztatni a külvilágtól, akkor csak számolj. Ha úgy esik jól, hogy tíztől ötig számolsz, és addigra merülsz el annyira, hogy a képzeleted felszabadul és már jólesik vizualizálni, akkor csináld úgy. Ez egy lehetőség, tapasztald ki, neked hogy a legjobb. Ugyanez a helyzet például a zenével – én szeretem, mert körbefog és kicsit elvág a külvilágtól, de ha másnak inkább kifelé fordítja a figyelmét, akkor meditáljon zene nélkül.

      Ami engem illet, én annyiban mindenképp szerencsés voltam, hogy külső narrációval tanultam vizualizálni. Tehát az első pár alkalommal ott volt valaki, aki mondta, hogy most képzeld el ezt, most képzeld el azt. Így meg tudtam tapasztalni ezt a dolgot úgy, hogy nem volt rajtam a vezetés terhe. Kipróbálhatod azt, hogy előre átgondolod, mit akarsz vizualizálni, de ha megvan a technikai felszereltség, fel is mondhatsz magadnak előre egy szöveget, és így lehetsz a saját vezetőd.

      De mondom, ha anélkül is megy az elmerülés, a légzés, a számolás, meg a tudat, hogy ezek az elmerülés lépcsőfokai, elegendő, hogy elszakadj a külvilágtól és a figyelmedet befelé irányítsd, akkor remek, meg is van a saját technikád!

      • Oooké, akkor lehet, hogy tényleg csak én stresszelem túl ezt az egészet. 😀 Amúgy én is tervezem, hogy elmegyek egy agykontroll tanfolyamra – egyrészt amiatt, mert érdekel ez az egész, másrészt a relaxáció-meditáció megtanulása végett.

        Egyébként eléggé hanyagolom a meditálást. :$ Szégyen szemre mikor hazaesek, olyan fáradt meg álmos vagyok, hogy vagy belealszom, vagy már el sem kezdem. Na, majd hétvégén…

      • Gyors megoldásként az is jó, ha például zuhanyzás közben meditálsz. Nem a napi dolgokra gondolsz vagy a teendőkre vagy amin járatni szoktad az agyad, hanem lehunyod a szemed, tudatosítod magadban a víz áramlását a testeden, ha akarod és jólesik, vizualizálhatod is, hogy ez a gyógyító víz milyen jól megtisztítja és energizálja a testedet kívül-belül. Ugyanúgy mondhatsz pozitív megerősítéseket vagy koncentrálhatsz a céljaidra közben, mintha simán az ágyban ülnél. Nem mondom, hogy annyira mély elmerülést biztosít, mint egy rendes meditáció, mert azért figyelni kell a külvilágra meg nem is csinálhatod húsz percig, de legalább minden nap van egy kis feltöltő, ellazító, elmerülő relaxációd valamivel egybekötve, amit amúgy is csinálnál.

  2. Visszajelzés: Ideális pihenőhely « Kincsesfüzet

  3. Visszajelzés: Fél éves a Kincsesfüzet « Kincsesfüzet

  4. Visszajelzés: Teremts pozitív jövőképet – írj jövőnaplót! | Kincsesfüzet

  5. Anyukámnak van pár Bagdy Emőke könyve otthon, és a Relaxáció, megnyugvás, belső béke címűhöz CD is volt hanganyagokkal. A para zéhák és vizsgák előtt rendszeresen hallgattam egyet ami direkt ilyen teljesítményhelyzetekre készít fel, de most már kívülről is tudom, úgyhogy pár hete ötvöztem ezzel a visszaszámolós módszereddel, és azt kell mondjam, mindig nagyon jól esik. 10-től 5-ig ellazítom az izmaimat, 5-től 1-ig pedig beborít a langyos méz, nagyon bírom. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s