Megfigyeltem magamon egy bizonyos tendenciát: minél több a dolgom, minél nagyobb rajtam a nyomás, minél kevesebb az időm, annál több időt szánok történetírásra. Még akkor is, ha ezeket a történeteket csak a virtuális asztalfiókomnak írom vagy egy-két barát olvassa csak el (és nem is feltétlenül vállalható írások), mégis sokat jelentenek nekem. Ezek a történetek a boxzsákjaim, amiken levezetem a feszültséget, és a jutalomjátékom, ami mindig biztosít egy kis sikerélményt.

Ezért arra gondoltam, indítok egy cikksorozatot azokról a kreatív írás technikákról, módszerekről, amiket az évek során összeszedegettem innen-onnan.

Kezdetnek pedig legyen itt egy kis lelkesítés – forrása: damianmcgintleman.tumblr.com

Jó tanácsok művészeknek

Fogadd el, hogy tehetséges vagy!
Nem, komolyan beszélek. Csináld. Mondd ki most, hangosan, mondd el a számítógéped képernyőjének: “Jó író/művész/zenész/énekes/akármi vagyok!” Csak ismerd el magad előtt. Mert esküszöm, amint ezt megteszed, a munkád jobbá válik. Élvezni fogod az alkotást, amint megbecsülöd a saját képességeidet.

Ne méricskéld magad másokhoz!
“Soha nem leszek olyan jó író, mint Hemmingway/Bronte/Rawling!”, “Soha nem fogok olyan jól énekelni, mint Adele/Florence Welch/Joan Jett!”, “Soha nem fogok úgy festeni, mint Picasso/van Goh/O’Keefe!”, “Soha nem fogok úgy rajzolni, mint Davis/McCracken/MacFarlane!”, “Soha nem fogok tudni úgy játszani, mint Hendrix/King/Cooder!”
Nem. Tényleg nem. Soha de soha nem leszel olyan jó, mint ők. És ők soha nem lesznek olyan jók, mint te. Minden művész egyedi és megismételhetetlen. Neked is megvan a saját hangod, és nekik is az övék. Ne próbálj valaki más lenni, légy önmagad!

Légy büszke a munkádra!
Írtál egy vacak verset? Dalt? Kéziratot? Festettél valamit, ami nem tetszik? Rajzoltál valamit, amire rossz ránézni? Mégsis ki a fenét érdekel? Te legalább alkottál valamit. Ez több, mint amit a legtöbb ember elmondhat magáról. Befejeztél egy munkát. Légy büszke rá, hogy ezt elérted.

Lásd be, hogy nem lesz minden csodálatos, amit csinálsz!
Ez kapcsolódik az előző tanácshoz. Néha vackokat fogsz alkotni. Ez is része a művészetnek. Hagyd abba, hogy azzal gyötröd magad, hogy mindig elvárod a kiválóságot. Törekedj rá, persze, legyen ez a célod. De lásd be, hogy néha csak alkotnod kell valamit, aminek a szemétben a helye, túllépni rajta és legközelebb jobban csinálni.

Légy büszke az adottságodra és élvezd!
Ha író vagy, arra vágysz, hogy bárcsak jó hangod lenne. Ha énekes vagy, irigykedsz arra, aki jó történeteket ír. “A szomszéd kertje” tipikus esete. Légy inkább büszke arra, amiben te jó vagy és élvezd ki, mert biztos lehetsz benne, hogy valaki odakint arra vágyik, hogy bárcsak olyan jó lehetne, mint amilyen te vagy.