“Talán nem merőben véletlen, hogy itt vagyunk. Talán az sem csupán a sors szeszélyének tudható be: meddig vagyunk itt. Addig is: legyünk itt jól. Lehetőleg nem ártva sem másnak, sem magunknak.” (Fodor Ákos)

Azért szeretem ezt a gondolatot, mert emlékeztet, hogy a legfontosabb célunk az életben ez a “jól-lét”. A “jól” persze nagyon széles skálájú fogalom, és valóban kellemesen elfoglalhatjuk magunkat, mire megtaláljuk a módját, hogy “jól legyünk”. De ha szem előtt tartjuk a “nem ártva sem másnak, sem magunknak” kitételt, már egy hatalmas lépést tettünk a boldogságunk felé. Már csak az a dolgunk, hogy rájöjjünk, mindeközben hogyan okozzunk örömet másnak és magunknak, és máris elértük azt a szerénynek tűnő, de annál jobban szomjazott állapotot: hogy jól legyünk addig is, míg itt vagyunk.