Mosolygó karikák

Ma reggel sminkelés közben rajtakaptam magam, hogy gondolatban becézgetem a szem alatti karikáimat. Egy pillanatra elcsodálkoztam: mi a manót csinálok én? Aztán eszembe jutott. És arra gondoltam, írok erről egy keveset. 🙂

A dolog egyszerű: ha nem vagy elégedett egy testrészeddel, áraszd el szeretettel! Ne rontsd el a viszonyodat saját magadhoz azzal, hogy szidalmazod vagy szégyelled azokat a részeidet, amiket nem látsz tökéletesnek. Helyette szentelj figyelmet a problémás részednek, áraszd el szeretettel és kedvességgel, és gyűjtsd össze, mit szeretsz benne. Testi hibáink gyakran csak a saját szemünkben olyan hatalmasok, és rögtön minimális méretűre csökkennek, amint felhagyunk a fölöttük érzett aggodalommal és szégyenkezéssel. Az apró hibáinkat pedig, amik ténylegesen megmaradnak, túlragyogja a saját testünk iránt érzett szeretet, ami a fitos orrnál és a sportos vádlinál sokkal többet ad szépségünkhöz.

Példaként kiragadok néhány példát a saját “problémás részeim” közül.

Ha már úgy indult a napom, hogy a tükörbe hajolva azon kaptam magam, hogy úgy gügyögök: “hadd lássam az én kedves kis karikáimat, gyertek, kapjatok ti is egy kis törődést!”, kezdjük ezzel. A szem alatti karikáimban azt szeretem, hogy amolyan intelligens, “ugye-milyen-sokat-gondolkodom” kifejezést adnak az arcomnak; a szememre terelik a figyelmet, ami a legszebb része az arcomnak; mióta rájöttem, hogy van egy jó korrektorom, a leglátványosabb eredménnyel sminkelhető része lett az arcomnak; és akárhányszor karikás szemekkel a tükörbe nézek, arra késztetnek, hogy (általában csak gondolatban) felkiáltsak: “hé, kislány, ébresztő!”, és elmosolyodjak.

A horgas orromban azt szeretem, hogy akárhányszor eszembe jut, hogy “boszorkányos” a formája, mindig úgy érzem, varázserő lappang bennem; karaktert ad az arcomnak; szép egyenes a vonala, nem csontos; és harmonizál a vőlegényem úgyszint karakteres orrával, ami sok mókázásra ad alapot.

A kislányos méretű melleimben azt szeretem, hogy nyugodtan hordhatok simulós vagy dekoltált blúzokat, nem lesz erkölcstelen kinézetem; nem kötelező a melltartó, mert nem kell kordában tartani őket; nem akadályoznak testmozgás közben azzal, hogy önálló életet élnek; és tudom, hogy gyerekszülés és szoptatás után nem kell majd aggódnom az alakomért, mert akkor veszem majd fel az igazi dús nőies formámat.

Reklámok

Mosolygó karikák” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Volt egy kellemes szilánkos lábtörésem, ami miatt sokáig nem szerettem hosszú nadrágon kívül mást hordani. Aztán rájöttem, mennyire buta vagyok, hát ez az én jó lábam, ami eddig mindenhová elvitt gyalog ahova akartam, hát hogyne szeretném! Azóta miniszoknyában sem zavar, hogy ha feldagad, és az én szemszögemből kétszer akkorának tűnik mint a másik. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s