Na kinek volt a folyószámlája és megtakarítása a Sberbankbál?…
Aggodalomra semmi ok, a megtakarításaink előbb vagy utóbb vissza fognak jutni hozzánk a csődeljárás során. Addig is van valamennyi likviditásunk a Revolut számláinkon, ahol a napi bevásárlásokhoz elegendő pénzt tartunk.
Ha ez nem így lenne, akkor is megnyugtató a tudat, hogy a támogató közösségünk (családtagok, barátok sora) már jelezte, hogy ott van számunkra védőhálóként. (“Szívesen támogatom az éhen-nem-halásotokat”, ahogy Ditta barátnőm írta. :)) De ha ez nem így lenne, az élelmiszer tartalékaink egy időre akkor is fenntartanának minket.
Hasznos tanács vagy katasztrófa click-bait?
Hogy őszinte legyek, egy jó ideje dilemma számomra, hogy írjak-e az élelmiszer tartalékainkról. Nem akarok sem trigger-forrás lenni senki számára, különösen most, egy ilyen intenzív időszakban, és katasztrófa-marketingelni meg háborús click-baitelni sem szeretnék…
Mégis, úgy döntöttem, hogy ha valami fontos a számomra, talán fontos lehet más számára is. Ha valami segít nekem, talán segíthet másnak is.
Amikor másfél héttel ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát — ami sajnos sokkoló, de nem váratlan esemény volt —, rögtön fészekrakó módba kapcsoltam. Ugyanígy voltam akkor is, amikor az első híreket hallottuk Wuhanból és az első prognóziókat egy közelgő világjárványról. Irány a prepper podcastok és youtube videók, irány a mormon mami blogok!
A csütörtökömet (a háború első napját) a This Prepared Life podcast társaságában töltöttem. Még aznap este megosztottam a széljegyzeteimet Patreonon — és ezzel alaposan szanaszét is triggereltem az egyik mecénásomat. (Bocsi!)
Szóval ahelyett, hogy megosztanám annak az elméletét, miért jó, ha van egy egyéves élelmiszer tartalékod otthon (ami nekem sincs), elmondom, én hol tartok és hogyan jutottam el ide.
Így kezdődött
Ahogy írtam, az egész két és fél éve kezdődött, 2019 decemberében. 2020 sokak számára a balkonkertészkedés és a kovászos kenyér éve volt, és persze én sem maradtam ki ezekből a kalandokból. De emellett elkezdtem élelmiszer tartalékot is építeni.
Na, nem úgy, hogy berontottam a legközelebbi szupermarketbe és sikítva felvásároltam az összes lisztet és WC papírt. :)
Sokkal inkább:
- Ahelyett, hogy mindenből legfeljebb egy tartalékot tartottam volna itthon, rászoktam, hogy minden nyitott flakon/zacskó/doboz élelmiszerből és higiéniai termékből legyen itthon legalább egy tartalék. Idővel inkább kettő vagy több.
- Elkezdtem helyet szorítani ezeknek a tartalékoknak, rendet tettem a konyhában és a kamrában, polcokat szabadítottam fel, kreatív tárolóhelyeket kerestem a házban (pl. ágyneműtartó).
- Ha valami, amit használok, akciós volt, akkor is bedobtam belőle egyet vagy kettőt a kosaramba, ha volt belőle tartalékom itthon.
- Ahelyett, hogy csak akkor mentem volna vásárolni, amikor feltétlen szükséges, és csak azt vettem volna, ami épp fogytán van, gyakrabban betértem a boltba, és ha csak néhány dologra volt aktuálisan szükség otthon, a hordozó kapacitásomat kitöltöttem tartalékokkal. (Hátizsákosan vásárolok, mivel nincs autónk, ezért egy bevásárlás limitje annyi, amennyit hátizsákban és szatyorban haza tudok hozni a buszról.)
Emellett elkezdtem egyre gyakrabban főzni itthon. Az, hogy nem vagyok egy kifejezett konyhatündér, és az, hogy nem volt feltöltve a konyhám/kamrám, egy egymást erősítő kör volt. Csak néha volt kedvem főzni, de akkor is elvette a kedvem az, hogy mindig hiányzott valami itthonról a recepthez, amit megkívántam. Azzal, hogy mindig feltöltve tartottam a kamrámat, sokkal több sikerem volt a konyhában is.
A következő szint
Hogy őszinte legyek, jó két évig ilyen ad-hoc módon gyűjtögettem. Most, hogy az orosz-ukrán háborúval megérkezett egy újabb stresszforrás, akarom mondani, motivációs erő az életembe, úgy döntöttem, ideje a következő szintre léptetni a felkészültségemet.
Először is utánanéztem (az első random prepper blogon, amibe akadtam :)), hogy mekkora az egy főre javasolt élelmiszer tartalék nagysága. Belinkelem, de aki nulláról kezdi, az ne feltétlen stresszelje magát azzal, hogy megnézi, mennyi tartalék kellene hogy legyen egy négyfős család kamrájában egy évre.
Induljunk innen – egy főnek egy hónapra elegendő élelmiszer tartalék:
- Gabonafélék (pl. rizs, liszt, tészta, zabpehely) összesen 11,3 kg
- Olaj és olajos szószok (pl. napraforgó olaj, majonéz) összesen 0,9 l
- Zsír és növényi vaj (pl. zsír, kókuszolaj, mogyoróvaj) összesen 2,3 kg
- Hüvelyesek (pl. bab, lencse, borsó, kukorica) összesen 2,3 kg
- Cukorforrások (pl. cukor, méz, lekvár) összesen 2,3 kg
- Tejpor 2,3 kg (ezt persze egy hosszú távú élelmiszertartalékból fejtettem vissza, és friss tejterméket nyilván nem lehet hosszú távon tárolni – rövidebb távra én is zabtejet tartok itthon, nem tejport)
- Só 0,2 kg
- WC papír 16,7 guriga
Egy másik — pontosabb de macerásabb — módszer, ha az ember egy hétig pontos táplálkozási naplót vezet, hozzávalókra lebontja az elfogyasztott ételeket-italokat, és a heti mennyiségeket néggyel felszorozza. Én természetesen a lusta utat választottam és a fentiekkel számoltam.
Tejpor helyett még hozzásaccoltam a havi tejfogyasztásunkat (7,2 l/fő), a papírzsebkendő szükségletünket (1,3 csg/fő), és Dió kutyatáp igényét (1,6 kg).
Ezeket bedobáltam egy excel táblába, és tartottam egy rendrakással egybekötött leltárt a tartalékaim között. Innen értesültem a megnyugtató tényről, hogy (a tejet leszámítva) mindenből le vagyunk fedve legalább egy hónapra, ebből-abból két hónapra is, a cukrunk és kutyatápunk pedig három hónapra is elég. :)
Nincs viszont semmink, amiből több, mint negyedéves készletünk lenne két főre (plusz két madárra és egy kutyára) vetítve. Az elsődleges kamra-célom tehát az, hogy először is a leggyengébb pontokat megerősítsem, majd mindent felhúzzak három havi tartalékra. Onnan lehet aztán tovább építkezni.
A hely kérdése
Tudom, nem mindenkinek van kamrája.
Nekünk viszont például nincsenek konyhaszekrényeink és konyhapolcaink, mivel mindenhol gipszkarton fal van és nem tudunk terhet fúrni a falra. A teljes “kamrám” Peti gyerekkori könyvespolca, amit az apósomék padlásáról túrtunk elő. A papíráru tartalékainkat (WC papír, papírzsebkendő) a kanapénk ágyneműtartójában tároljuk.
Aki szeretne elkezdeni élelmiszer tartalékot építeni, szerintem egy darabig ne aggódjon azon, hogy hova tegye. Hacsak nincs meg hozzá a logisztikai kapacitásod és anyagi bőséged, hogy egy fuvarral hazavigyél több havi tartalékot egyben, nem ez lesz a szűk keresztmetszete a tartalék építésnek.
A legtöbb zsúfolt háztartásban sok hely felszabadítható már azzal, hogy nettebben tároljuk a dolgokat, ha pedig ez nem elég, egy kis selejtezéssel. De lehet, hogy eleve vannak olyan tároló felületek, amik csak felfedezésre várnak — mint például egy félig üres ágynemű tartó, vagy egy könyvespolc teteje.
Érdemes elkezdeni?
Akármi is a szűk keresztmetszet, szerintem mindenképp érdemes belevágni a tartalék építésbe — kivéve persze, ha épp olyan szűkös időszakban vagy, amikor száraz kiflin tengődsz és a tartalékaidat éled fel. (Ez esetben ölelést küldök!)
De ha csak minden bevásárlásnál egy kiló cukorral vagy egy babkonzervvel többet dobsz be a kosaradba, észrevétlenül elkezdhetsz építeni egy olyan tartalékot, aminek nagy hasznát láthatod egy szűkösebb időszakban.
Vagy lehetsz jobban szervezett nálam, és rögtön kezdheted egy leltárral a fenti lista alapján – talán nem is tudsz róla, hogy máris építettél valamennyi tartalékot magadnak!
PSA
Remélem, hasznosnak tartottátok ezt a bejegyzést, és nem tetéztem senkinél a háborús szorongást.
Számomra a bénultság helyetti tevékenység inkább hasznos volt – de segített az is, hogy adni tudtam. Az instagram profilomon story highlightban megosztottam több olyan kezdeményezést, amin keresztül támogatni tudjátok a háború elől menekülőket: https://www.instagram.com/nagytimi85/
Akár adni tudtok, akár csak megosztással támogatni ezeket a szervezeteket, mindenképp segítetek! Ölelést küldök mindenkinek!
Kincsesfüzet 